A ginzenget két növényfajtából nyerik, az amerikai és az ázsiai ginzengből. Az amerikai ginzeng az ázsiainál enyhébb.

A ginzeng sokféle formátumban elérhető, úgymint friss és szárított gyökerek, kivonatok, oldatok, kapszulák, tabletták, kozmetikumok, szódavizek és teák formájában.

Az aktív összetevők az amerikai ginzengben a panaxozidok, az ázsiaiban a ginzenozidok.

A szibériai ginzeng valójában nem is ginzeng és a hatóanyagai is mások, az amerikai és az ázsiai ginzenghez hasonlóan azonban stresszcsökkentő hatása van. A ginzeng növény hatásainak köszönhetően javulhat a fizikai, a szexuális és a szellemi teljesítmény.

Egy legenda is kapcsolódik hozzá, miszerint a növény megvilágosítja a tudatot, teljesebbé, élvezetesebbé teszi az életet, jelentősen növelve annak minőségét.Szerintük minél idősebb a gyökér annál több értéket rejt magába.

Az energiaszint növelésére, valamint a stressz és az öregedés káros hatásaival szembeni ellenállás fokozására használják. Úgy tűnik, a ginzeng csökkenti a vércukorszintet, és növeli a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) "hasznos" koleszterin szintjét. Emellett emelheti a hemoglobin és a fehérjék koncentrációját a vérben.

A ginzeng egyes hatásainak értékelése bonyolult, mivel az energiaszint növekedését és az életminőséggel kapcsolatos egyéb hatásokat nagyon nehéz mérni.

Az ázsiai ginszeng (Panax ginseng) a kínai orvoslásban a Yang Qit serkenti, azoknak adják, akiknek testfelépítése, izomzata és hangja gyenge. Az ázsiai ginszeng ellenállóbbá tesz a stresszel szemben, segíti a munkavégzést s jót tesz a mentális funkcióknak is.

Antioxidáns hatása miatt széles körben alkalmazzák főzve, szárítva és frissen is. Bizonyított tény,hogy az ázsiai ginzenget legalább egy éven át fogyasztók esetében kisebb a rák kialakulásának kockázata, mint a nem fogyasztók körében, s az évtizedes használat tovább csökkenti a rizikót. A ginszenget a rák legtöbb fajtája ellen megelőzőszernek tartják, hiszen hatásos a száj, a nyelőcső, a gyomor, a belek, a máj, a tüdő, a hasnyálmirigy és a petefészek rákja esetén egyaránt.

Az amerikai ginszeng (Panax quinquefolius) a kínai orvoslásban Yin Qi-serkentő, farmakológiai hatását tekintve az előzővel megegyezik.

A szibériai ginszeng (Eleutherococcus senticosus), ahogyan azt neve is mutatja, nem igazi ginzeng, csupán hasonló hatású.

A szibériai ginsenget, más néven tajgagyökeret, orosz kutatók alaposan tanulmányozták, a ginsenggyökér kivonatát elsősorban gyári munkásokon és sportolókon tesztelték.

"A 15.350 munkás között a betegségek előfordulási gyakorisága 37,1 százalékra csökkent, az atléták és más sportolók esetében akiknek nagy állóképességre és kitartásra van szükségük a ginseng adagolása jobb időeredményeket, fokozottabb terheléstűrést és gyorsabb regenerációt eredményezett."

A ginsengnek a sportban való felhasználását egyre többen kutatják, a ginsengben ugyanis 12-13 különböző hatóanyag van.

Kísérletek során bebizonyosodott, hogy a ginseng fokozza az agytevékenységet, emeli az adrenalinkibocsátást. Az agyat éberebb állapotban tartja, ezáltal késlelteti a fáradtság megjelenését.

Edzés és verseny közben a ginseng úgy hat, hogy a szervezet kevesebb glikogént, viszont több szabad zsírsavat használ fel energiatermelésre.

A ginseng javítja a tüdő munkájának hatékonyságát, növeli a tüdő teljesítő- képességét és a oxigénfelhasználással összefüggésben jelentősen csökkenti a vér tejsavszintjét.

Amerikai ginseng (Panax quinquefolius), kelet Észak-Amerikában őshonos, a növény gyökerét és leveleit használják hagyományos gyógyászati célokra indiánok.

A 19. században "sang vadászok " összegyűjtötték a különösen régi vad gyökereket, és magas áron adták el Hong Kong kereskedőinek.

Korábban különösen erdős régiókban, mint Pennsylvania, New York és Ontario elterjedt volt, de a népszerűsége miatt,és az élőhely pusztítás miatt a vad növény már kiveszett és ritka az Egyesült Államokban és Kanadában.

Az amerikai ginsengnek nagyobb a ginsenozid koncentrációja mint az ázsiai ginsengnek, és ezért még erősebb a hatása.

A ginzenget hazájában, Kínában, Koreában igen széles körben alkalmazzák.

Teák, krémek, fogkrémek, szappanok és üdítőitalok alkotórészét is képezi.

A ginzeng-gyökeret gyakran használják főzéshez is, de alkalmazása tabletták és tonikok kiegészítőjeként a legelterjedtebb.

A ginzengben egymástól nagyon eltérő hatásokkal rendelkező ginzenozidok találhatóak, de más összetevőket is hatóanyagnak tekinthetünk, a bélben képződő metabolitjaik hatékonyak, bélből nehezen szívódnak fel.

Eddig összesen 31 féle ginzenozidot izoláltak.

A ginzeng-gyökér a szaponinokon kívül számos tápanyagot, E és B vitamint, ásványi anyagokat mangán, réz, cink és poliszacharidokat, cserzőanyagokat, szterineket, flavonoidokat, illóolajokat tartalmaz még.

A ginzengnek koreai-, japán-, kínai-, amerikai, szibériai vagy orosz ginzeng fajtái ismertek.

A "fehér" vagy "vörös" elnevezés az előállításra utal a fehér a szárított, a vörös a gőzölésnek kitett és szárított ginzenget jelenti.

Fehér ginzengből fekete gizenget is gyártanak többszörös gőzöléssel. 120 C fokon történő gőzöléssel pedig "nap" ginzenget állítanak elő szintén más összetételű és hatóanyag arányú ginzenget kapnak.

Ezt bonyolítja tovább a nyomásváltozással vagy hőkezeléssel módosított amerikai ginzeng létezése is, itt szintén a hatékonyságot kívánják növelni a koreai vörös ginzeng összetételét megcélozva.

A lehetőségek szélesek, de nálunk ezekkel a termékekkel nem igazán találkozhatunk. A különböző fajok és más gyártási módszerek eltérő hatóanyagtartalmat és összetételt jelentenek, így egyáltalán nem mellékes milyen készítményt használunk, azt viszont kevés ember tudná megmondani pontosan mit és mire érdemes használnunk, mivel a kutatások ritkán terjednek ki a többféle módon előállított ginzengek és fajok összehasonlítására.

A ginzeng alkalmazása a sportolókat célozta meg főként a fizikai és szexuális teljesítmény fokozása, valamint betegségek kivédése, és a fáradtság legyűrése volt a fő szempont.

Poliszacharid tartalma egerekben makrofág aktiváló hatású volt, különböző rákos sejtvonalak sejtjeinek osztódását is gátolni tudta.

Stressz ellenes hatás, vércukorkontroll cukorbetegeknek szánt és ginzenget tartalmazó multivitamin készítmények hazánkban, immunrendszer-stimulálás, fizikai-szellemi teljesítményfokozás a várt és vélt hatásaik. hasonló vércukorszint csökkentő hatása van a chia magnak is. 

Az Eleutherococcus hatóanyagai közt található olyan, amelyik a női nemi hormon ösztrogénnek a receptoraihoz kötődik.

A kortizol-szerű hatás is kimutatott, ezek a hatások azonban nem járnak együtt igazolt ösztrogén vagy kedvezőtlen mértékű kortikoszteroid hatásokkal férfiakban.

Elvileg a kemoterápia hatását is fokozhatják ezek a vegyületek a túlélés elősegítése mellett.

Léteznek adatok a ginzengfogyasztás rákmegelőző vagy kezelést elősegítő hatásáról, ennek mérlegelése és javaslatok adása az orvos dolga, házilagos önkezelés ilyen célból tilos. Azért is, mivel a ginzenozidok valóban rosszul szívódnak fel. A sikeres Rg3 kísérletek nem orális alkalmazás mellett történtek.

Vírusos és egyéb fertőzések megelőzésében és kezelésében a gyökér forma is hasznos lehet, de ez hivatalosan még nem állítható.

A ginseng gyökerének ázsiai alkalmazása tonizáló szerként több száz éves múltra tekinthet vissza.

A ginsenget mitikus erővel ruházták fel az évszázadok során mint az életet meghosszabbító, betegségek ellen védő gyógyszert és afrodiziákumot.Fajtái és elkészítési módjai szerint nagyon eltérő hatásuk lehet.A fehér vagy vörös elnevezés az előállításra utal.

A fehér a szárított, a vörös a gőzölésnek kitett és szárított ginsenget jelenti, és a vörös ginsengnél h magasabb Rg3 tartalom érdekében fehér ginsengből fekete ginsenget is készítenek többszörös gőzöléssel, 120 C fokon történő gőzöléssel pedig "nap" ginsenget állítanak elő szintén más összetételű és hatóanyag arányú ginsenget kapva.

A különböző fajok és más gyártási módszerek eltérő hatóanyag- tartalmat és összetételt jelentenek, így egyáltalán nem mellékes milyen készítményt használunk.

A ginseng alkalmazásának célja sportolók körében főként a fizikai és szexuális teljesítmény fokozása, valamint betegségek kivédése, a fáradtság legyűrése.

A hatásért felelős vegyületek, a ginsenozidok a stressz által okozott tüneteket szüntetik meg, és növelik a szellemi, fizikai teljesítőképességet. A ginseng alkalmazható a munkateljesítmény fokozására, a koncentráló képesség növelésére, betegség utáni lábadozásokban, fáradtság, kimerültség esetén. Egyéb összetevők a panaxanok, melyek a vércukorszintet csökkentik, és a poliszacharidok, melyek immunerősítő hatásúak.

A ginseng gyökeréből vonják ki a hatóanyagokat,amit általában porrá őrölnek.

A sokoldalú ginseng tartalmaz még szaponinokat, olajokat, fitoszterolt, szénhidrátot, vitaminokat és peptideket.

A ginseng felhasználási területe rendkívül széles körű, a növény gyökerében található ginzenozidoknak köszönhetően. A növényben eddig 31 féle ginzenozidot izoláltak, melyek kémiai felépítésük alapján két csoportot alkotnak.

Az egyik csoport tagjai a nagyobb részben, mellékgyökerekben található nyugtató hatású,a másik csoport tagjai inkább a főgyökérből izolálhatók, élénkítő hatással bírnak.

A ginszenggyökér a szaponinokon kívül számos tápanyagot, E- és B-vitamint, ásványi anyagokat (mangán, réz, cink) és poliszacharidokat, szterineket, flavonoidokat, illóolajokat tartalmaz.

A ginsengnek rendkívül sokféle hatást tulajdonítanak.A legendák szerint megvilágítja a tudatot, javítja az emlékezőképességet, aktivizálja a kreativítást, teljesebbé, élvezetesebbé teszi az életet.

Serkenti bizonyos immunsejtek termelődését, megfelelő mennyiségben fogyasztva segít leküzdeni a kimerültséget, a stresszt és a depressziót. A gyomorműködésre pozitív hatással van, étvágygerjesztő, serkenti az emésztést.

Az embergyökér belső elválasztású endokrin mirigyek stimulálásával is segíti a szervezetet a vitaminok és az ásványi anyagok hasznosításában.

A ginseng fokozza az agytevékenységet, emeli az adrenalinkibocsátást. Az agyat éberebb állapotban tartja, ezáltal késlelteti a fáradság meg- jelenését.

A ginsengnek az egyik legfontosabb tulajdonságaként a normalizáló funkcióját tartják számon, az egész szervezetet erősíti. Állapottól függően stimulál vagy épp nyugtat, élénkít.

A Panax ginseng származási helye a Koreai-félsziget északi része és Kína északkeleti részén található Mandzsúria magashegyi vidékei. Kelet-Ázsiában és Tibetben ma is vadon gyűjtik, de Kínában és Koreában nagyobb mennyiségben termesztik. Amíg csak vadon termett, addig a gyökér megtalálása is szerencsét jelentett, az örök élet füveként tisztelték.

Kelet-Ázsiában mindmáig szentként tisztelik, melynek egy-egy nagyobb méretű darabja rendkívűli és értékes ajándéknak számít.

A jó minőségű ginseng termesztése sok kézimunkát igényel, hogy elérje maximális hatóanyag tartalmát, a lassan növő, árnyékkedvelő növényt az ültetvényeken hat évig védőtető alatt gondozzák. 40-60 cm-re is megnő.

Vöröses színű egyenes szárú növényen öt fordított tojás alakú levélkéből álló, összetett levél található. Ernyős, rózsaszín virágaiból borsó nagyságú, fényes, piros termések fejlődnek. A növénynek az értékes része a gyökere, amely főgyökérből, vastag oldalhajtásokból és hajszálgyökerekből áll, ami hatóanyagokban gazdag. A növény kínai nevének jelentése "ember formájú". Gyökérzete valóban ember alakúnak látszik.

Az ázsiai ginzeng (Panax ginseng) az Araliaceae család tagja, mely magában foglalja még az amerikai ginzenget (Panax quinquefolius) és az eleutheronak nevezett szibériai ginzenget (Eleutherococcus senticosus).

Vöröses színű egyenes szárú növény. A szárakon összetett levél található, mely öt fordított alakú levélkéből áll. Ernyős rózsaszín virágaiból borsó nagyságú fényes, piros termések fejlődnek. A növénynek azonban a gyökere az értékes része.

Egy főgyökérből és vastag oldalhajtásokból,hajszálgyökerekből álló,hatóanyagokban gazdag gyökérzete van. Gyökere ember alakúnak látszik, a növény kínai nevének jelentése "ember formájú". A növény sajátossága, hogy csak árnyékban nő magassága eléri a 40-60 cm-t.

Származási helye a Koreai-félsziget északi része és Kína észak-keleti részén található Mandzsúria magashegyi vidékei. Kelet-Ázsiában és Tibetben ma is vadon gyűjtik, de számos országban, például Kínában és Koreában nagyobb mennyiségben termesztik is. Amíg csak vadon termett, addig a gyökér megtalálása is szerencsét jelentett, szinte az örök élet füveként tisztelték.

Életerőt merítettek a Kelet-Ázsiában mindmáig szentként tisztelt növényből, melynek egy-egy nagyobb méretű darabja rendkívüli és értékes ajándéknak számít.

A ginzeng gyökér csak 6-7 éves korára éri el azt a fejlettségi állapotot, hogy érdemes legyen szüretelni. A gyökérből vonják ki az értékes hatóanyag-tartalmat. Általában porrá őrlik.

Minél öregebb a ginseng, annál jobb minőségű, annál több benne a hatóanyag. A koreai ginseng esetében például az igazi minőséget az jelzi, ha a kivonat 5-7 éves növényből készült.

A növény értékes hatóanyagai a szaponinok, glikozidok, illóolajok, fitoszterol, szénhidrát, panaxsav, B és C vitaminok és peptidek.

Hatásai között az egyik legismertebb hogy növeli a szervezet vitalitását, így megszünteti a fáradtságot, erősíti a szervezetet, és növeli a sejtek oxigén- felvevő képességét.

A ginzenozidok a stressz által okozott tüneteket szüntetik meg, és növelik a szellemi, fizikai teljesítőképességet.A ginzeng alkalmazható a munkateljesítmény fokozására, a koncentráló képesség növelésére, betegség utáni lábadozásokban, fáradtság, kimerültség esetén.

Egyéb összetevői a panaxanok, melyek a vércukorszintet csökkentik, és a poliszacharidok, melyek immunerősítő hatásúak. Tanulmányok szerint a ginzeng egyes frakciói antioxidáns hatással rendelkeznek, és jelentős szerepet játszhatnak az érelmeszesedés, a máj és a szembetegségek kialakulásának megelőzésében.

A ginseng hatásos lehet az impotenciára, és növeli a szexuális vágyat.

A kínaiak úgy tartják, hogy a ginseng gyógyítja többek között az impotenciát, a magas és az alacsony vérnyomást, a vérszegénységet, az ízületi gyulladást, az emésztési zavarokat, az álmatlanságot, a fáradtságot, az elégtelen vérkeringést és a hipoglikémiát. A belső elválasztású mirigyek serkentésével elősegíti, hogy a szervezet hasznosítsa a vitaminokat és az ásványi anyagokat.

A ginseng nem gyógyszer alkalmazását érdemes kezelőorvosával megbeszélni.

A Koreai-félsziget északi és Kína északkeleti részének Mandzsuria magashegyi vidékeiről származik, de néha vadon is előfordul.

Hat délkelet ázsiai és észak amerikai fajt magába foglaló ginzeng nemzetség tagja.

A növény sajátossága, hogy csak árnyékban nő. Magassága 40-60 cm közötti ,az 1 métert is elérheti.

Egyenes szárának csúcsán helyezkedik el az öt fordított tojás alakú levélkékből álló összetett levél.

Ernyős virágzatú, rózsaszín virágaiból borsó nagyságú, fényes termések fejlődnek.

Gyökerei elágazók, a főgyökérből vastagabb oldalhajtások és hajszálgyökerek ágaznak le. Némely gyökér alakja ember alakra emlékeztető, ezért a kínaiak "embergyökérnek" jensen hívják.

A legkeresettebb és legjelentősebb kínai vagy koreai ginzeng .

Egy különleges fajtája is létezik, a szibériai ginzeng. A szibériait az enyhébb esetekre javasolják. Amikor a mellékvese működése gyengül, a szervezetben egyértelműen jelen vannak a stressz hatásai akkor a kínai ginzeng javasolt.

A ginzeng növény felhasznált része a gyökere.A gyökérből vonják ki az értékes hatóanyag-tartalmat. Általában porrá őrlik.

Létezik fehér- és vörös ginzenggyökér.

A növény értékes hatóanyagokat tartalmaz, szaponinokat, olajokat, fitoszterolt, szénhidrátot, aminosavat, vitaminokat és peptideket.

A fehér ginzeng gyökeret a betakarítás után közvetlenül kén-dioxiddal fehérítik, majd ezt követően napon vagy mesterséges hőt alkalmazva szárítják.

A vörös ginzeng gyökeret úgy készítik, hogy a begyűjtött gyökereket szárítás előtt forró gőzzel kezelik.

A növény Kelet-Ázsiában rendkívüli tiszteletnek örvend, egy-egy nagyméretű gyökér értékes ajándék.

A ginzeng Panax nemzetség az Apiales ernyősvirágzatúak rendjébe és az Araliaceae aráliafélék családjába tartozó lassú növésű évelő növény.

Koreában a ginzenget kisebb gazdaságokban termesztik, a megfelelő minőséget kézi munkával biztosítják. A lassan növő, árnyékkedvelő növényt az ültetvényeken hat évig védőtető alatt tartva gondozzák ennyi idő alatt válik maximálissá a ginzeng gyökér hatóanyaga.

A kínaiak által évezredek óta használt gyógynövény. A Koreai-félsziget északi és Kína északkeleti részének Mendzsuria magashegyi vidékeiről származik, de néha vadon is előfordul. A 6 délkelet ázsiai és észak amerikai fajt magába foglaló ginzeng nemzetség tagja.

A növény sajátossága, hogy csak árnyékban nő. Magassága 40-60 cm közötti,de az 1 métert is elérheti. Egyenes szára szinte vöröses, a csúcsán helyezkedik el az öt fordított tojás alakú levélcsomó. Virágzata ernyős, rózsaszín virágaiból borsó nagyságú, fényes termések fejlődnek. Gyökerei elágazók, a főgyökérből vastagabb oldalhajtások és hajszálgyökerek ágaznak le.

Némely gyökér ember alakra emlékeztető, ezért a kínaiak jensennek "embergyökérnek" is nevezik. A ginzeng növény felhasznált része a gyökere.

A gyökerét, legtöbbször porrá őrölve, vagy a hatóanyag-tartalmát kivonva használják.

A fehér ginzeng gyökeret a betakarítás után közvetlenül kén-dioxiddal fehérítik, majd ezt követően napon vagy mesterséges hőt alkalmazva szárítják.

A vörös ginzeng gyökeret úgy készítik, hogy a begyűjtött gyökereket szárítás előtt forró gőzzel kezelik.

A ginzenget Kelet-Ázsia egyes területein nagy tiszteletben tartják, értékes ajándéknak számít. A ginzeng gyökér csak 6-7 éves korára éri el azt a fejlettségi állapotot, hogy érdemes legyen szüretelni.

A gyökérből vonják ki az értékes hatóanyag-tartalmat. Általában porrá őrlik. Létezik fehér- és vörös ginzenggyökér.

A növény értékes hatóanyagokat tartalmaz, szaponinokat, olajokat, fitoszterolt, szénhidrátot, aminosavat, vitaminokat és peptideket.